Összességében azt mondhatjuk, hogy Eger bekerült (visszakerült) a vízilabda életbe.
Azt viszont még a nagy vízilabda rajongók is kevesen tudják, hogy Eger az úszó- és vízilabda sport egyik hazai bölcsője, ahol egy igazi vizes-szentély is működik Heves Megyei Sportmúzeum néven. Az 1993 óta működő múzeum egyedülálló mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A kis alapterületű helyen rengeteg relikvia, ereklye található az úszás és vízilabda, sőt az olimpia történetéből. Nem hiszem, hogy túl sokan láttak volna Coubertin báró és dr. Kemény Ferenc által szignált Egerben fogalmazott újkori olimpia alapító dokumentumának másolatát. Vagy említhetném akár a bejárati folyosó falain látható hivatalos olimpiai plaketteket Athéntől (1896) egészen Athénig (2004).
Már a múzeum előtti zöld területen egy márványtábla fogadja a látogatót, rajta az összes Heves megyéhez kötődő olimpikon neve. Az utóbbi két olimpiai bejegyzésen persze látható Biros Péter, Madaras Norbert és Szécsi Zoltán neve is.
Ha belépünk az épületbe a már említett olimpiai plakettek fogadnak, valamint dr. Bárány  István (olimpiai ezüst és bronzérmes többszörös Európa-bajnok úszó) szobra, akinek utolsó kívánsága volt, hogy e falak közé helyezzék végső nyugalomra. A néhány teremben elhelyezett óriási gyűjtemény a sportolóknak, sportdiplomatáknak köszönhető. (Pádár Ildikó Sydneyben szerzett ezüstérme is látható az egyik vitrinben.) Olimpiai formaruhából eddig nyolcféle volt (tavasztól a Sydneyben és Athénben viselt ruhák is - Ruza József jóvoltából) láthatóak lesznek. Serlegek, megszámlálhatatlan érem és díj és fénykép is látható, és mindez egy helyen.
A legkisebb, ám annál érdekesebb teremben olimpiai fáklyák, a NOB-tól kapott (Juan Antonio Samaranch-tól) a MOB 100 éves évfordulójára készült „Béke galamb” szobor; az olimpiai bajnok magyar vízilabda csapat aláírásával díszített labda, az 1996-ban vízilabdameccs vezetésére utoljára használt zászló és felsorolhatatlan számú értékes tárgy, amely a sportág történetéhez kapcsolódik.
És mindez folyamatosan bővül, sajnos a területi terjeszkedéshez nem nyújt segítséget sem a város, sem a megye vezetése. Anyagilag is csak a MOB illetve néhány magánszemély nyújt támogatást az alapítványi formában működő szervezetnek.
Különös, hogy míg 65 ország (Dél- Afrika, Japán, Kanada, USA stb. és persze az összes európai ország) hivatalos olimpiai delegációja elismeréssel nyilatkozott a kiállításról, addig itthon szinte alig tudunk róla. A múzeum igazgatója, dr. Székely Ferenc mesélte, hogy egy külföldi látogató, aki Görögországból Németországba utazott; „csak” a Sportmúzeum megtekintése miatt szállt le Ferihegyen, kitaxizott Egerig (kb150 km), megnézte a kiállítást, majd folytatta útját. Itthon szinte csak iskolai csoportok tekintik meg, mint egyet a sok egri nevezetesség közül.
Ha valaki egy kicsit is szereti ezt a sportot, biztosan kincsesbányában fogja érezni magát, ha elzarándokol erre a helyre (akár egy Eger- „kedvenccsapat” meccs kapcsán).
A Sportmúzeum május elejétől, szeptember végéig látogatható hétfő kivételével minden nap, 9 és 17 óra között. A belépő ára felnőtteknek 200 Ft, a nyugdíjas és diákjegy ára 100 Ft. És ha valakinek annyira megtetszik a múzeum, hogy legszívesebben hazavinné az egészet, (tán meglepő, de sajnos ez nem lehetséges), azért könyvformában hazavihet belőle egy szeletet, ha megvásárolja a múzeumban árusított kiadványok egyikét. (pl: dr. Székely Ferenc: A sport történelmének temploma;  Bakó Jenő: Eger az úszóváros; dr. Székely Ferenc Az egri dicsőség forrásvidékén, valamint előkészületben van egy 490 oldalas könyv ugyanebben a témában.)
Aki kedvet kapott a hely megtekintésére, menjen el, keresse meg Egerben, a Kossuth Lajos utca 9. szám alatt, a Megyeház udvarán, (az uszodától kb. 5-10 percre) a Heves Megyei Sportmúzeumot. Jó sportzarándoklást!